Csodás Magyarország!
Csodás Magyarország!
Furcsa érzésekkel feküdtem le. Még mindig ott lüktetett a fejemben az utoljára olvasott cikk címe:
/ Magyarország nincs is /
Arról szólt,miért mennek el innen az emberek. Akik maradnak,azok is csak azért,mert nincs hova még... vagy már...
mert nincs nyelvtudás... vagy már késő... vagy mert gyerekkel....
akiknek pedig sikerült,azt mondják,az a Magyarország amiben felnőttek,amiben volt jövő,közbiztonság,összetartozás,az már nincs is.
Azon gondolkodtam,miért... kinek jó ez,hogy a válságban mindenki csak a profitját védi,és nem az ember az első.
Hiszen ez csak idő húzás,amiben először a kisemberek rokkannak bele elveszítve mindenüket,majd kilátástalanságukban visszafoghatatlanul az utcára mennek. Aztán szépen sorra úgyis bedőlnek a pénzintézetek,hiszen az ingatlanok csak bagóért kelnek el,ha elkelnek.
Minden és mindenki bukik,mert a kapzsiság,mint egy rákos sejt, előbb-utóbb mindent felfal.
Mi lenne a megoldás?
Aztán elaludtam.