Csodás Magyarország!
Csodás Magyarország!
Furcsa érzésekkel feküdtem le. Még mindig ott lüktetett a fejemben az utoljára olvasott cikk címe:
/ Magyarország nincs is /
Arról szólt,miért mennek el innen az emberek. Akik maradnak,azok is csak azért,mert nincs hova még... vagy már...
mert nincs nyelvtudás... vagy már késő... vagy mert gyerekkel....
akiknek pedig sikerült,azt mondják,az a Magyarország amiben felnőttek,amiben volt jövő,közbiztonság,összetartozás,az már nincs is.
Azon gondolkodtam,miért... kinek jó ez,hogy a válságban mindenki csak a profitját védi,és nem az ember az első.
Hiszen ez csak idő húzás,amiben először a kisemberek rokkannak bele elveszítve mindenüket,majd kilátástalanságukban visszafoghatatlanul az utcára mennek. Aztán szépen sorra úgyis bedőlnek a pénzintézetek,hiszen az ingatlanok csak bagóért kelnek el,ha elkelnek.
Minden és mindenki bukik,mert a kapzsiság,mint egy rákos sejt, előbb-utóbb mindent felfal.
Mi lenne a megoldás?
Aztán elaludtam.
Kategóriák: HIT Címkék: elfogadás, haza, hit, szeretet
írta: Jlia
Életben maradni...
Túlélni... Amikor annyira fáj... hogy a fejed búbjától a kislábujjadig minden porcikádat,minden sejtedet érzed,ahogy apró villanásokkal görcsbe rándul a félelemtől... az aggódástól.. rémálmok gyötörnek éjjel és nappal, és azt kívánod bárcsak fel se ébrednél már... lenne vége... amikor az értelem már nem talál fogodzót... tehetetlenül állsz... nem tudod hogy segíts... hogy vigyázz... hogy gondoskodj.... egyszercsak... mert már nem tudsz tenni semmit.. pedig te aztán mindig tudtad osztani,mit és hogyan... jön a pillanat... az az ismerős érzés... amit már majd elfelejtettél... és azt mondod: Bízom benned Uram! Nem... nem a harsogó, nagy szavakkal dobálózó vallási áhítottsággal... amitől egész életedben idegenkedtél,mert képmutatásnak tartod a legtöbb olyenféleséget... Valahol mélyen legbelül.. ahova magad is alig látsz el... ott történik mindez... senki nem látja... nem hallja... nincs is közük hozzá... ez csak kettőtökre tartozik.... Bízom benned! mondod... először talán azért,mert mást úgysem tehetsz... mégis.. ez megnyugtat... s ez már akkora ajándék,hogy... már nem a megadás mondatja veled,hanem a bizalom.. Bízom benned!... aztán jön az a furcsa érzés... a mindent felülmúló... hogy... igen... minden rendben lesz!... Pedig még dúl a vihar... veszélyben érzed a házad... a családod... a megélhetésed.. és már mégis tudod... minden rendben lesz.... csak addig is... éld túl... bízz és tedd a dolgod ott,ahol a legnagyobb szükség van Rád... ne a múltba kapaszkodj... ne azt sírd vissza ami már nem lehet... ne azt próbáld a Titok összes fortélyával visszavonzani... mert ha nem az a te utad... úgysem sikerülhet.. vagy ha mégis... az örömöd nem a régi lesz benne... Fogadd el,hogy mindenkinek saját útja van... saját megtapasztalásokra épülő önálló élete,s Te csak utitárs lehetsz egy darabig... és akkor, ott kell megadnod mindazt,amit lehet... aztán tovább kell lépnetek... és azokra figyelni,akik melletted menetelnek... aggódás helyett pedig bízni... hogy minden úgy lesz,ahogy a legjobb... és ha nem ellenkezel... a fájdalmadat varázslat váltja fel... valami csodás készenléti állapot... olyasmi,hogy.. Itt vagyok!... és ha szüksége lesz rám... én itt vagyok... ha másnak lesz szüksége rám... én itt vagyok... bármi is történjen... semmi nem fontos,csak hogy szeretet legyen a szívemben... elfogadás a lelkemben... és ... Itt legyek! Ha rám tör a félelem,hogy mi lesz ha megint olyasmi történik ami fájjj... mert azt a nagyot... azt az elviselhetetlent én már nem kérném.... ha lehet... akkor... mindig újra csendül az a kicsi hang a lelkemben... Bízz Bennem!!! és én bízom... és Élek!.. mert szükség van rá hogy Élj! Mindannyiunkra szükség van! Pontosan úgy,ahogy és amilyenek vagyunk! :)
Bízz Bennem !
Bízz Bennem ! Mikor minden bizalmam,hitem elhagyott... Mikor nem tudtam megmarad-e a házunk... Mikor nem tudtam,hol a lányom... Mikor nem tudtam miből eszünk egy hét múlva... Mikor már erőm sem volt telefonálni munkaügyben... Mikor felkelni sem akartam.. sem kinyitni a szemem... csak ez az egy mondat tartott életben... Bízz Bennem ! pedig már az égre is csak lopva néztem fel,de a hang elért hozzám... Bízz Bennem ! mást sem tehettem... Mikor már este könnyekkel aludtam el... Mikor már magam is megijedtem,hogy tán rosszul tettem,hogy egy rosszindulattól mérgezett munkahelyről eljöttem úgy,hogy nem volt helyette másik... bár a legmélyebb ponton sem bántam,hogy nem maradtam... akkor is csak ez az egy kapaszkodóm volt... Bízz Bennem ! Most pedig hálás könnyekkel táncolni van kedvem... A kertünkre úgy nézek újra,ami a miénk.... A páromra szerelmesen... A lányom elfogadja lassan a segítő kezem.... pedig ő nem egy egyszerű eset... Már a leendő unokám sem féltem... kicsit korainak tartom ugyan,de... ősszel nagymama leszek... :) újra elérhető cél lett az egyetem... ma pedig júliusi kezdéssel felvettek ÁLMAIM MUNKAHELYÉRE!!!!! Nem... nem milliókat fogok keresni.... Nem... nem kényelmes irodai állás... de hétfőtöl-péntekig 7-1/2 4-ig... hétvége a családomé.... és ősszel beiskoláznak szociális ápoló szakra... olyan főnökeim lesznek,akik már most a barátjuknak tekintenek... Másodszor látott a főnököm,de "-Szia Cicukám!-és puszival fogadott... mintha csak otthon lennék,úgy beszélgettem mindenkivel.. ja... hogy mi lesz a munkám?... egy idősek otthonában... tőlünk félórányira... takarítani fogok a mamik és bácsik apartmanjaiban... és egy kicsit meghálálhatom nekik azt, amit ők adtak ennek a világnak aktív életükben... és amit adni tudnak még a jelenlétükkel! :) Tudom,hogy ez így olyan kis naív.. meg romantikus hozzáállás.... de miután a pszichológia szakot még csak eztán fogom elvégezni,egyszercsak.... ez volt az egyetlen mód a közelkerüléshez... és ki mondja,hogy a takarítással nem lehet szolgálni??? Mi ebből az egészből a tanulság? Ha már semmi fogodzód nincs az életben... csak az az egy.... fogadd el... el ne engedd!!!!! Nézz fel az égre! Bízz Benne ! :) Ui: az otthon felé menet... ilyet még sosem láttam... szivárvány felhő... nem szivárvány kapu,ami eső után van... szivárványos felhő volt az égen... az otthon felett... mit is lehet mondani erre... Köszönöm!!!!